Építési törmelék a jog tükrében – az építési hulladékra vonatkozó legújabb előírások

Századunk első évtizedei az ökológiai tudatosság gyors növekedésének időszaka, különösen a világ fejlett régióiban. Az elmúlt években az „újrahasznosítás” szó, minden esetben ragozva, véglegesen megtelepedett mindennapi szókincsünkben. 

A hulladékok szelektív gyűjtésére vonatkozó szabályozások az építőipart is érintették. 

Nézzük meg tehát, hogyan szabályozza jelenleg a lengyel jog az úgynevezett „törmelék” kezelését.

Mit mond az építési jog?

Az építési hulladék kérdését szabályozó fő jogszabályok a következők:

- A hulladékokról szóló 2012. december 14-i törvény (egységes szerkezetbe foglalt szöveg: Dz.U. 2023, 1293. tétel)

Ez a hulladékgazdálkodásra vonatkozó alapvető jogszabály, beleértve az építési hulladékot is. A törvény értelmében az építési hulladék nem veszélyes hulladéknak minősül, és megfelelő kezelést igényel a környezetre gyakorolt hatás minimalizálása érdekében.

- A Klíma- és Környezetvédelmi Miniszter 2021. október 29-i rendelete a hulladékkatalógusról (Dz.U. 2021, 1988. tétel) 

Ez a dokumentum – a fentihez hasonlóan – az építési munkák kivitelezőjére rója a hulladék szelektív gyűjtésének kötelezettségét.

Az építési munkák kivitelezője köteles a hulladékot megfelelően különböző frakciókra bontani, például: törmelék, fa, fém, üveg, szigetelőanyagok, műanyagok stb. Az ilyen felosztás lehetővé teszi a másodnyersanyagok későbbi visszanyerését.

Mit jelentenek a gyakorlatban az építési hulladékra vonatkozó előírások…

Felmerül a kérdés: hova dobjuk a törmeléket felújítás után, hova szállítsuk el a törmeléket? Ha lakást újít fel, köteles az önkormányzat által biztosított zsákot vagy konténert megrendelni. Ebben az esetben nem köteles saját maga szelektálni a törmeléket különböző alkategóriákra. 

Ha Ön beruházó, az Ön feladata a törmeléket elszállító professzionális cég megbízása. A szelektálást azonban a megbízását végző cégnek kell elvégeznie. Az építési területen történő hulladékválogatásért mind a beruházó, mind a kivitelező felelősséggel tartozik.

Ha építőipari vállalkozást vezet, gondoskodnia kell arról, hogy a közvetlen kivitelezők ismerjék az építési hulladék felosztásának szabályait és kritériumait, és ne keverjék azt más hulladéktípusokkal. Ellenkező esetben a beruházó szerződésszegéssel vádolhatja.

A törmelék önálló újrahasznosítása

A külső cégek szolgáltatásainak igénybevétele helyett alternatíva lehet a törmelék önálló újrahasznosítása.

Ez jövedelmező megoldás lehet nagy építőipari vállalatok vagy nagyszabású projekteket finanszírozó beruházók számára. Ebben az esetben a törmelékből visszanyert nyersanyagok újra felhasználhatók például talajmegerősítésre vagy bekötőutak kialakítására.

Az önálló nyersanyag-visszanyeréshez azonban megfelelő géppark szükséges, elsősorban – pofás törőgép.

A törőgépek a bányászatban, az építőiparban és az újrahasznosításban használt berendezések. Olyan anyagok aprítására szolgálnak, mint kövek, sziklák, téglák, beton, építési törmelék és egyéb kemény anyagok. A nyersanyagok aprítási folyamatának nélkülözhetetlen eszközei. Lehetővé teszik megfelelő méretű szemcsék előállítását, amelyek a gyártás további szakaszaiban felhasználhatók.

A törőgépekről további információkat talál egy másik cikkünkben.

Milyen építési hulladék használható fel újra?

A termelési folyamatba újra bevonható alapvető anyag az építési törmelék. Ennek részét képezik többek között:

kövek, régi aszfaltburkolatok, beton, térkő, téglák stb.

A törőgép által feldolgozott törmelék a következők előállítására szolgál:

járdalapok, újrahasznosított beton, útalap, habarcs, aszfalt vagy töltőanyagok.

Önálló újrahasznosítás – az építési jog előírásai

Fontos azonban megjegyezni, hogy az építési hulladék önálló újrahasznosításához megfelelő engedély szükséges. 

Ilyen dokumentumot a vajdasági marsall, a járási hivatal vezetője vagy a regionális környezetvédelmi igazgató hivatala állíthat ki.

Vannak azonban kivételek:

Nem köteles engedéllyel rendelkezni:

- természetes személy vagy nem vállalkozó szervezeti egység, amely a hulladékot saját célra használja fel

- az ingatlan birtokosa, aki az adott ingatlan területén keletkező települési hulladékot gyűjti.

Ez azt jelenti, hogy például saját ház felújítása esetén a természetes személy engedély nélkül gyűjtheti, visszanyerheti és újra felhasználhatja az építési hulladékot.

Mi újdonság az építési jogban 2025-ben?

2025. január 1-jétől bevezették az építési hulladék szelektív gyűjtésének kötelezettségét hat frakcióra bontva:

fa, fémek, üveg, gipsz, műanyagok és az úgynevezett ásványi hulladékok (csempék, téglák, beton, kerámia, kövek).

Az új előírások a BDO rendszer (Termékekről és csomagolásokról, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló adatbázis) módosításait is magukban foglalják.

Mostantól a vállalkozók kötelesek részletesen jelenteni, hogy mely hulladékok kerülnek újrahasznosításra, és milyen módon lettek feldolgozva. 

Az új előírások – a jog nem ismerete nem mentesít elve alapján – szigorúbb szankciókat is előírnak az aktualizált irányelveket be nem tartó személyek számára.

A bírság veszélye mellett egy másik tényező, amelynek ösztönöznie kell bennünket az új szabályok betartására, a helyi természet és táj iránti felelősség. A hulladék jogszerű tárolása és felhasználása kifizetődő és etikus gyakorlat.