A környezetet támogató beruházások jelenleg egyre nagyobb érdeklődésnek örvendenek – mind a növekvő ökológiai tudatosság, mind a „zöld” üzletből származó pénzügyi előnyök miatt. Erre példa lehet az oxigénfák termesztése, vagyis a császárfa. Rendkívül gyors növekedése miatt a császárfa-ültetvény lehetővé teszi, hogy már néhány évvel a telepítés után bevételt érjünk el. Ez azonban nem mindenkinek való üzlet: ahhoz, hogy e fajban rejlő lehetőségeket teljes mértékben kihasználjuk és maximalizáljuk a jövőbeli nyereséget, alaposan át kell gondolni mind az agrotechnikai kérdéseket, mind a nyersanyag hasznosításának lehetőségeit.
Mi az az oxigénfa? A legfontosabb információk a császárfáról
Az „oxigénfák” elnevezés alatt a paulownia nemzetség fajainak szelektált fajtái és hibridjei értendők (Paulownia), mint például P. tomentosa , P. elongata , P. fortunei. Ezek a lengyel éghajlaton termeszthető leggyorsabban növő fák, és egyben a világ leggyorsabban növő fái közé tartoznak. Rendkívüli gyorsasággal előzik meg a faanyag-kitermelés céljából termesztett őshonos fajokat, beleértve az olyan „sprintereket” is, mint az erdeifenyő vagy a bibircses nyír. Ha optimális feltételek állnak rendelkezésükre, a biomásza-gyarapodás üteme tekintetében a császárfák még az energiafűzeket is felülmúlják, amelyek a forgács és a pelletgyártás klasszikus nyersanyagforrásai.
Milyen gyorsan nőnek az oxigénfák? Ha a fák megfelelő mennyiségű fényhez, vízhez és tápanyaghoz jutnak, a császárfa növekedési üteme szinte hihetetlen! Már a termesztés első éveiben a növekedésük meghaladja az évi 2 m-t. A különösen életképes példányok növekedése akár 4 m-rel is nőhet egyetlen szezon alatt! 6 év után az oxigénfák általában már 10-15 m magasak.
A császárfa-ültetvényt a betakarítás után nem kell felszámolni. Az oxigénfákra jellemző, hogy a gyökereikről újrahajtanak. A kivágott törzsből tavasszal új hajtások törnek elő, és néhány év múlva újabb betakarítás végezhető. A megfelelően telepített és gondozott oxigénfa-ültetvényen több ilyen ciklus is végrehajtható.
A biomassza rendkívül gyors gyarapodása és a levelek hatalmas felülete miatt a császárfák rendkívül hatékony „oxigéngyárak” : egy többéves fa ebből a fajból évente kb. 6 kg oxigént termel, miközben több mint 8 kg szén-dioxidot nyel el. A növekedési feltételektől és az ültetési sűrűségtől függően egy hektár „oxigénerdő” évente 10-től akár 30 tonna oxigént is termel!
Hogyan néz ki az oxigénfa? Gyönyörűen! A császárfa további előnye a dekoratív megjelenése. Az oxigénfák több mint 30 cm átmérőjű, szív alakú óriási leveleket fejlesztenek, amelyek egzotikus megjelenést kölcsönöznek nekik. Májusban lenyűgöző, halványlila, harang alakú virágokból álló fürtöket hoznak – rendkívül látványosak, édes illatuk és bőségesen termelt nektárjuk pedig vonzza a méheket.
Oxigénfák ültetvénye biomasszára vagy fűrészrönknek
A befektető szempontjából az oxigénfák termesztéséből származó környezeti előnyök hozzáadott értéket képviselnek. A valódi nyereség fontosabb! Mennyit lehet keresni egy császárfa-ültetvényen? Mit kell tenni ahhoz, hogy a beruházás jövedelmezőbbé váljon?
A császárfa-ültetvény telepítése előtt át kell gondolni a jövőbeli termés rendeltetését. Két fő üzleti modell létezik: biomasszára történő termesztés vagy kiváló minőségű fűrészáru nyerésére. Hibrid megoldást is alkalmaznak.
A császárfa faanyaga többek között a bútoriparban, a hajóépítésben értékelt nyersanyag, továbbá hangszerek gyártására is használják. Viszonylag könnyű (kb. 270-300 kg/m3), ugyanakkor tartós, szilárd és könnyen megmunkálható. Magas fűtőérték jellemzi, amely száraz fa esetében kb. 18,5–19 MJ/kg. Ennek a nyersanyagnak a felhasználási lehetőségei azonban a minőségétől függenek, amely az alkalmazott agrotechnikával függ össze.
Az oxigénfák biomasszára történő termesztése lehetővé teszi a termés gyorsabb betakarítását, és ezáltal a beruházás megtérülésének elérését. Energetikai célú termesztésben a növényeket hektáronként 900-tól több mint 2000 gyökérdugványig terjedő sűrűségben ültetik. Több hajtásra nevelhetők, amelyek gyorsan kitöltik a sortávolságokat. A betakarítást az ültetés után 3-4 évvel végzik, 15-30 t/ha nagyságrendű termést elérve. Mivel az oxigénfák a gyökereikről újrahajtanak, néhány év múlva az ültetvény újabb adag biomasszát szolgáltat. Ami fontos, a biomasszaként kezelt császárfa faanyagának nem kell szigorú minőségi normáknak megfelelnie: erre a célra az elágazó ágak, görbe ágak, göcsös rönkök is alkalmasak. Az ilyen nyersanyag tűzifává, forgáccsá, pelletté vagy briketté dolgozható fel.
Határozottan megéri saját berendezéssel rendelkezni szilárd bioüzemanyag gyártására, vagyis pelletálóval vagy brikettálóval. Az alacsonyabb minőségű, biomasszára szánt császárfa faanyag felvásárlási ára 250- 400 PLN/m³, vagyis 150-300 PLN tonnánként. Eközben a pellet tonnánkénti ára 1300-2500 PLN/t között mozog.
A kiváló minőségű fűrészáru nyerésére telepített oxigénfa-ültetvény elméletileg nagyobb nyereség elérését teszi lehetővé, azonban jelentős kockázattal jár, és a gondozása jóval bonyolultabb. Az ültetési sűrűség kisebb, kb. 500-750 csemete hektáronként. Türelemmel kell felvértezni magunkat: A osztályú faanyag eléréséhez a betakarítást csak az ültetés után 10-12 évvel végzik, amikor az oxigénfák elérik a megfelelő magasságot, törzsük átmérője pedig legalább 30-40 cm. A nyersanyagnak szigorú minőségi követelményeknek kell megfelelnie: a törzsek legyenek egyenesek, hengeresek és vastagok, elágazások nélkül, a lehető legkevesebb göccsel. Van miért küzdeni: a legmagasabb minőséget képviselő A osztályú császárfa faanyagot több mint 1500-2000 PLN/m3 áron lehet eladni – természetesen azzal a feltétellel, hogy sikerül rá vevőt találni! Alternatíva a betakarítás már 6-8 év után – a vékony császárfa-rönköket B vagy C osztályú faanyagként lehet értékesíteni, jóval olcsóbban, kb. 900 PLN-től 1 m3-ért.
Ahhoz, hogy a császárfák egyenes törzset neveljenek, rendszeres oldalhajtás-metszést és a gyökérsarjak eltávolítását igénylik. Sajnos még az ültetvény rendszeres gondozása sem garantálja a prémium osztályú nyersanyag elérését. Egy hektárról kb. 60 tonna fűrészáru nyerhető. Éves átlagra átszámítva ez kb. 5 tonna/ha tömeggyarapodást jelent, vagyis lényegesen kevesebbet, mint a biomasszára történő termesztés esetében. A beruházás jövedelmezőségének növelése érdekében határozottan érdemes megtervezni a „hulladék”, vagyis az ágak, vastag ágak, elágazó törzsek felhasználását is. Ezek biomassza-nyersanyagként ugyanolyan jól használhatók, mint a tipikusan energetikai célra termesztett császárfák. A pelletgyártó sor használatával kiváló minőségű szilárd bioüzemanyag állítható elő belőlük. Egy másik lehetőség az oxigénfák törzseinek betakarítása után visszamaradt maradékok feldolgozása a faaprító segítségével az ültetvény takarására szolgáló forgáccsá.
Hogyan telepítsünk oxigénfa-ültetvényt Lengyelországban?
Figyelem: a császárfa termesztése nem mindenkinek való üzlet! Rendkívül jövedelmező lehet, de megfelelő agrotechnikát és jelentős kezdő beruházást igényel. Kulcsfontosságú a lengyel éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott császárfa-klónok kiválasztása. Ezek közé tartozik többek között a ‘Shan Tong’, ‘Oxytree’, ‘Pao Tong Z07’, ‘Nordmax21’, ‘Kirihiro’ és a ‘H2F4’.
Az oxigénfák képesek alkalmazkodni a különböző környezeti feltételekhez és talajtípusokhoz, azonban növekedésük üteme a termőhelyi viszonyoktól és az ültetési sűrűségtől függ. Az alapvető korlátozást a fagytűrés jelenti: az oxigénfák termesztése Lengyelország meleg régióiban jövedelmező, ahol a hőmérséklet télen nem csökken -25°C alá. Az ültetés időpontjának május második felére kell esnie, hogy a fiatal csemetéket ne érjék kora tavaszi fagyok. Fontos a termőhely előkészítése, vagyis a gyommentesítés, a talajlazítás és a trágyával történő dúsítás. A császárfák tűrik a kémhatást, 5-8 pH-tartományú talajokon is növekedhetnek. Termesztésükre nem alkalmasak a vizenyős, erősen savanyú, valamint a nagyon nehéz, agyagos talajok.
Az oxigénfa (császárfa) termesztése - gyakorlati tanácsok
Érdemes az ültetvény öntözése és nitrogénnel történő trágyázása mellett dönteni. Azok a fiatal oxigénfák, amelyek a növekedés első hónapjaiban állandó nedvességellátást kapnak, hatalmas leveleket fejlesztenek, amelyek lehetővé teszik számukra az intenzív fotoszintézist.Ez a hajtások és a gyökerek gyorsabb növekedését eredményezi. Fontos, hogy ősszel korlátozzuk az ültetvény öntözését, és a szezon vége előtt végleg megszüntessük azt. Ennek köszönhetően a csemeték gyorsabban nyugalmi állapotba kerülnek, és ennek eredményeként jobban viselik a telet. Az idősebb, többéves császárfák mély gyökérzetet fejlesztenek, amely nagyobb szárazságtűrést biztosít számukra, valamint lehetővé teszi, hogy a talaj mélyebb rétegeiből vegyék fel a tápanyagokat.
Az ültetést követő első évben fontos beavatkozás az oxigénfák visszavágása kb. 3–5 cm-rel a föld felett. Ezt a radikális metszést a nyugalmi időszakban, ősszel vagy a következő év kora tavaszán végzik. Ennek köszönhetően a növények a második szezont nulláról, erősebb gyökérzettel kezdik. Ez lehetővé teszi számukra a jóval gyorsabb növekedést és erősebb hajtások fejlesztését, továbbá az ültetvény kiegyenlítését is lehetővé teszi. A vágás után megmaradt egyéves császárfa-hajtásoknak nem kell kárba veszniük. A legjobb ezeket közvetlenül a földeken aprítani, TLT-meghajtású faaprító segítségével, majd az ültetvény takarására felhasználni. A fiatal oxigénfák (vagy más termesztett növények) köré terített forgács megtartja a nedvességet a talajban, korlátozza a gyomnövekedést, és lebomlása során szerves anyaggal gazdagítja a talajt.
Érdemes befektetni az oxigénfákba?
Az oxigénfa-ültetvény ötvözi az ökológiai célokat az üzleti potenciállal, azonban professzionális megközelítést igényel. Kulcsfontosságú a minősített, fagytűrő császárfa-csemeték beszerzése, a termőhely kiválasztása és gondos előkészítése, valamint a tudatos döntés az ültetvény telepítésének céljáról. A biomasszára történő termesztés gyorsabb beruházás-megtérülést kínál, és kevésbé igényes a gondozás szempontjából. A fűrészáru előállítása potenciálisan nagyobb nyereséget tesz lehetővé, többéves várakozás és jelentős munkaráfordítás árán. Mindig érdemes törekedni a hulladék nyersanyagok hasznosítására – az ültetvény és a saját pénztárca javára.
