Pellet – a jövő tüzelőanyaga?

2024-től a fűtési rendszerek korszerűsítése során az épületek fűtésére felhasznált és megújuló forrásokból származó energia arányának legalább 65%-nak kell lennie. A piaci turbulenciák, a fosszilis tüzelőanyagok árának ugrásszerű emelkedése, valamint azok elérhetőségével kapcsolatos bizonytalanság miatt felmerül a kérdés, melyik fűtési forma egyaránt praktikus és gazdaságos.

Figyelembe véve azt a tényt, hogy Európa-szerte a fa megújuló tüzelőanyagnak minősül, a pelletkazánnal történő fűtés választása jó megoldásnak tűnik. Ezt olyan érvek támasztják alá, amelyeket a szöveg további részében ismertetünk.

A pellet előnyei

• a pellet környezetbarát tüzelőanyag alacsony porkibocsátással, és CO2-mérlege teljesen semlegesnek tekinthető, mivel elégetésekor csak annyi CO2 keletkezik, amennyit a fa élete során a légkörből felvett.
• fűrészüzemekben végzett fűrészelési és vágási folyamatok során keletkező fahulladékból készül.
• független tüzelőanyag, és nem vonatkoznak rá a fosszilis tüzelőanyagokra jellemző feltételek, például az importkorlátozások.
• a „vis maior” kizárásával a pellet elérhetőségét számos gyártó garantálja, köztük regionális gyártók is, akik kis és közepes teljesítményű pelletprésekbe fektetve a helyi fogyasztók igényeit szolgálják ki. Elérhetősége gyakorlatilag korlátlan.
• gazdaságos alternatívát jelenthet a szénnel, gázzal és olajjal szemben.

A pellet mint olcsó és környezetbarát tüzelőanyag

Vizsgáljuk meg ezt az utolsó szempontot. A fűtési szezonban (6 hónap) 21℃-os belső hőmérséklettel számolva, egy jól szigetelt, 150m² alapterületű, 5. osztályú (90%-os hatásfokú) kazánnal felszerelt ház fűtéséhez körülbelül 4500 kg pellet szükséges.
Új generációs szénkazán esetén körülbelül 4000 kg ökóborsó-szénre lesz szükség. Feltételezve, hogy 1 tonna ökóborsó-szén ára jelenleg kb. 2000 PLN, a pelleté pedig kb. 1800 PLN, a pelletfűtés költsége 8100 PLN, míg a szénfűtésé kb. 8000 PLN. A különbség látszólag csekély, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a környezetre gyakorolt káros hatás miatt a szén ára a következő években emelkedhet. Emellett emlékezni kell arra is, hogy a Nemzeti Levegővédelmi Program 2030-tól a városokban, 2040-től pedig vidéken nem irányozza elő a szén mint fűtőanyag használatát. A pellet nagy előnye a tisztaság a használat során – egyszerűen nem szennyez. 1 tonna elégetett pelletből legfeljebb 5 kg hamu marad, míg
ökóborsó-szén esetén ez legalább 40 kg, a „dió” típusú szén esetében pedig 70–120 kg.

Németországban és Ausztriában az energiahordozók közötti árkülönbségek nagyobbak, mint Lengyelországban. 1 kWh előállítási költsége pelletből kb. 30%-kal alacsonyabb, mint földgáz és fűtőolaj esetén. Ehhez állami támogatási programok is társulnak. Nem zárható ki, hogy hasonló árkülönbségek hamarosan Lengyelországban is megjelennek.

Összegzés

Lengyelországban évente kb. 40 millió m3 fát vágnak ki.  Ez 40 millió fának felel meg, és ez a mennyiség az éves növekedés mintegy 75%-át teszi ki, ami azt jelenti, hogy a fák évente több CO₂-t nyelnek el, mint amennyit a pellet és a fa elégetése során kibocsátanak.

A pellet jövője nincs veszélyben. Európa legnagyobb pelletgyártói – Németország, Franciaország, Olaszország, Dánia és Ausztria – növelik termelési kapacitásaikat és új üzemeket építenek. Ausztriában
a következő 3–4 évben 11 további pelletgyártó üzem épül. Ekkor ezen 51 helyszín termelési kapacitása lehetővé teszi 2,2 millió tonna pellet előállítását. Ez 30%-os növekedést jelent 2022-höz képest.

Lengyelországban  2021-ben kb. 1,1 millió tonna pelletet gyártottak, ami kb. 50%-os növekedést jelent
2015-höz képest. A 2022-es adatok még nem állnak rendelkezésre, de az elmúlt évek legnagyobb százalékos növekedése várható, amely akár a 30%-ot is elérheti.

A pellet nagyon nagy fejlődési potenciállal rendelkezik az ipari felhasználás területén,
és az Európai Bizottság politikai céljai kikényszerítik a régi szénkazánok pelletüzemű fűtési rendszerekre történő cseréjét.