Fa tárolása – hogyan takaríthat meg időt, helyet és pénzt?

Február vége az az időszak, amikor a közelgő madárköltési időszak miatt véget ér a fakitermelés időszaka a lengyel erdőkben.

A tavasz közeledtével mozgalmas időszak kezdődik minden kerttulajdonos és ház körüli kertész számára. Március első heteiben mindenféle metszőollók, fűrészek és fűrészlapok kerülnek használatba. A kora tavasz ugyanis a késő ősz mellett a legjobb időszak a kerti fák és cserjék metszésére.

Mit jelent ez… sokan közülünk a közeljövőben egy tekintélyes farakás és több talicskányi nagyobb és kisebb ág tulajdonosai lesznek. 

A fa, mint известно, mindig jól jön.

De hogyan tároljuk ésszerűen az első nagyobb nyári tábortűzig, vagy talán őrizzük meg a következő télre? Nézzük meg közelebbről.

1. Az alap a megfelelő hely 

A nedvesség a fa legnagyobb ellensége. A nedves fa rosszul ég, füstöl és lerakódásokat képez a kéményjáratokban. 

A fa nedvességtől való védelme érdekében a legjobb, ha megemelve tároljuk, közvetlenül nem érintkezve a nedves talajjal. Erre a célra például raklapok használhatók.

Fontos a száraz és jól szellőző tér is. A fát olyan helyen kell tárolni, amely száraz és esőtől védett. Erre ideális egy fedett tároló vagy bármilyen tetőszerkezet. 

Nem elhanyagolható a fa elrendezésének módja sem. A legjobb úgy elhelyezni, hogy az egyes darabok közötti hézagok a lehető legnagyobbak legyenek. Ez biztosítja a megfelelő légáramlást és megakadályozza a gyors korhadást.

2. Megfelelő szárítási idő

A felhasználástól függően a fát különböző ideig kell tárolni.

Egy szabadidős tábortűzhöz és a parázsában sült közmondásos krumplihoz bármilyen kellően száraz fa megfelel, előzetes szárítás nélkül. 

Más a helyzet, ha a fát kályhák fűtésére vagy otthoni kandallóban szeretnénk használni. A tűzifát legalább 6 hónapig, ideálisan 1–2 évig érdemes szárítani, a fafajtától függően. A fiatalabb fa (pl. nyír) gyorsabban szárad, míg a keményfa, mint a tölgy vagy a bükk, hosszabb időt igényelhet.

3. Hatékony aprítás

Nem felfedezés azt állítani, hogy az apróra hasított fa kevesebb helyet foglalhat el, mint a nagy ágak egészben. A fáradságos hasogatást, amely egyesek számára pihentető, de hosszú távon kimerítő és megterhelő tevékenység, helyettesítheti egy faaprító   munkája.

A faaprítók elsősorban a fakitermelési munkákkal társulnak, és speciális felszerelésnek számíthatnak az erdészek számára. Valójában azonban bármely gazdaság vagy műhely, amely nagy mennyiségű fahulladékot termel, sikeresen kihasználhatja funkcionalitásukat.

A piacon számos különböző meghajtású aprítótípus érhető el. Az állítható kések lehetővé teszik az aprítón áthaladó anyag méretének szabályozását. Ennek köszönhetően a tüzelőnek való fa aprítása mellett az egyenetlen ágak vagy fahulladék aprítékká is feldolgozhatók, amely számos gyakorlati felhasználással bír. Hasznos lehet a kertészetben ágyások trágyázására vagy kerti, illetve parkösvények felszórására. Az aprítékot szigetelésként vagy faalapú lapok – pl. forgácslapok – gyártásához is használják. 

4. Pelletálás és brikettálás

Ha a kandallóban történő szabadidős égetésnél fontosabb számunkra gazdaságunk hatékony fűtése saját fa felhasználásával, jó megoldás lehet a faalapú tüzelőanyagok előállítása. 

Az ilyen típusú tüzelőanyag két legnépszerűbb fajtáját különböztetjük meg:

4.1. Brikett

A brikett szilárd tüzelőanyag kis, nagy sűrűségű hasábok formájában. Biomassza – jelen esetben faalapú – préselésével jön létre egy brikettáló gép belsejében. A brikettek energiatartalma a biomassza típusától, az anyag nedvességtartalmától és a feldolgozás módjától függően változhat. A legnagyobb energiatartalmú: a fűrészpor-brikett, 17 - 19 MJ/kg hatásfokkal rendelkezik. A brikettek a legjobb hatásfokot biomassza-kazánokban érik el, de gond nélkül elégethetők univerzális kazánokban, szabályozható levegőellátású széntüzelésű kályhákban vagy ipari kazánokban is. Ritkábban, de szintén sikerrel használják kandallókban vagy úgynevezett „kályhákban”.

4.2. Pellet

A pellet a faalapú tüzelőanyag egy specializáltabb típusa. Hasonló módon készül, mint a brikett, azzal a különbséggel, hogy a pelletáló gép munkájának készterméke egy könnyen szállítható és tárolható granulátum. Ez a tüzelőanyag mindenféle forgácsból, fűrészporból, aprítékból vagy ágakból készül. 

A jó minőségű pellet energiatartalma 18 - 20 MJ/kg. 

A pelletet speciális pelletkályhákban égetik el, amelyek biztosítják a tüzelőanyag maximális energiapotenciáljának kihasználását a lehető legkisebb füst- és hamuképződés mellett.

A faalapú tüzelőanyagok előnye a feldolgozatlan fával szemben a könnyű szállítás és tárolás. A erősen préselt brikett vagy pellet lényegesen kevesebb helyet foglal el, mint az a fa, amelyből ezeket a tüzelőanyagokat előállították.

Gyártásuk során a víztartalom is jelentősen csökken, ennek köszönhetően a pellet vagy brikett kevéssé hajlamos a korhadásra. 

Az alacsonyabb nedvességtartalom a feldolgozatlan fa égetéséhez képest csökkenti a füstkibocsátást is. Az ilyen feldolgozás további előnye, hogy nincs szükség a pellethez vagy briketthez szánt fa alapos szárítására.

 Gondolkodik saját tüzelőanyag előállításán? A pelletáló és brikettáló gépekről további információkat talál másik cikkünkben.

Összefoglalva

A fa továbbra is az egyik leguniverzálisabb és legkönnyebben elérhető tüzelőanyag régiónkban. Növekedése azonban hosszú távú folyamat. Érdemes tehát felelősségteljesen gazdálkodni erőforrásaival, és teljes mértékben kihasználni a benne rejlő energiapotenciált. A megfelelő és veszteségmentes tárolás, még kis léptékben is,  kulcsfontosságú eleme ennek a nyersanyagnak az ésszerű hasznosításának.