Pelletáló és granulátor – hasonlóságok és különbségek

Amikor az interneten biomassza tüzelőanyagokról, valamint különösen az előállításuk megkezdéséhez szükséges berendezésekről keres információt, kétségtelenül két gyakran ismétlődő kifejezéssel fog találkozni: pelletáló és granulátor. Egyes esetekben felcserélhetően használják őket – ugyanazon berendezés leírására, míg más összefüggésekben különböző géptípusokra utalnak. Időnként még a két szóból álló összetett formában is találkozhat velük: „pelletáló/granulátor”. 

Ebben az összetett terminológiában könnyű elveszni.

Miben különbözik tehát a pelletáló a granulátortól? Milyen felhasználási területeik vannak? Nézzük meg.

Pelletáló és granulátor – granulátum-présgépek

Mind a pelletáló, mind a granulátor úgynevezett biomassza-granulátum előállítására szolgáló prések.

Az ilyen típusú berendezések a biomassza – vagyis természetes eredetű hulladék – egyenletes méretű és homogén állagú szemcsékké történő feldolgozására szolgálnak.

A granulátum-prés működése több mechanizmus együttműködésén alapul. Ezek a következők:

Hajtómotor
A motor biztosítja a pelletáló működéséhez szükséges energiát, leggyakrabban elektromos kivitelben, de léteznek belső égésű motorral szerelt modellek is.

Aprító
Az aprító gyorsan forgó kések segítségével apró darabokra őrli az alapanyagot, előkészítve azt a további feldolgozásra.

FONTOS MEGJEGYEZNI: Az aprító finomra őrli a betáplált biomasszát, azonban a présbe történő adagolás előtt az alapanyagot előzetesen fel kell aprítani, például egy faaprító segítségével. A betáplált frakció mérete nem haladhatja meg a matrica furatainak átmérőjét.

Hengerek vagy görgők
A forgó hengerek a biomasszát a matricán keresztül préselik, megadva annak a granulátum formáját és biztosítva a pellet megfelelő sűrűségét. A hengerek forgását biztosító mechanizmustól függően megkülönböztetünk egytengelyes modelleket két, három vagy négy pályával. Minél több pálya, annál nagyobb a gép teljesítménye.

Matrica
A matrica egy fémlemez furatokkal, amelyeken keresztül a biomassza átnyomásra kerül, meghatározott átmérőjű szemcséket formálva. Ez az elem felel a granulátum végső alakjáért.

FONTOS: A matrica típusa az a tényező, amely megkülönbözteti a pelletpréseket a granulátoroktól. Olvasson tovább.

Granulátor és pelletáló – különbségek

Ha megállapítottuk, hogy a pelletáló és a granulátor azonos működési elven alapul, akkor mi indokolja, hogy két külön kategóriába soroljuk őket? 

A fő különbségek a következők:

- Felhasználás

A pelletálók kiváló minőségű biomassza tüzelőanyag – pellet – előállítására szolgáló gépek.

A pellet gyártásához leggyakrabban faalapú anyagokat, például forgácsot, aprítékot vagy fűrészport használnak. 

A granulátor definíció szerint mezőgazdasági berendezés, amely agroanyag feldolgozására szolgál, granulált takarmány előállítása céljából. Ebből adódóan a granulátor főként állatok számára fogyasztható alapanyagok – például gabonahéj – feldolgozására szolgál. Ezért nevezik néha „takarmány-pelletálónak” is. A mezőgazdaságban a granulátorok granulált műtrágya előállítására is használhatók.

Érdemes megjegyezni, hogy a granulátorok által feldolgozott alapanyag általában lágyabb, és ennek következtében a granulátor által előállított granulátum minősége (egyenletesség, sűrűség) alacsonyabb lehet, mint a speciális tüzelőanyagként használt pellet – a pelletáló terméke.

Ezért a kizárólag agroanyag feldolgozására szolgáló granulátorok kevésbé lehetnek precízek és tartósak.

A takarmány vagy műtrágya előállításánál a hibahatár nagyobb.

- A matrica vastagsága

A legfontosabb szerkezeti különbség a szóban forgó biomassza-prések között a matrica vastagsága. A matrica vastagságának kiválasztására vonatkozó általános szabály szerint minél lágyabb az alapanyag, annál vastagabbnak kell lennie a matricának. Ebből következik, hogy a pelletálót VÉKONYABB matricával kell felszerelni, mint a takarmány-granulátort, mivel a faalapú anyag keményebb, mint az agroanyag.

Bár ez a szabály elsőre logikátlannak tűnhet, funkcionális indoka van. A keményebb anyag hajlamosabb a matrica furatainak eltömítésére. Vastagabb matricák esetén a faforgács felhalmozódhat a mély furatokban, és akadályozhatja az extrudálási folyamatot. A lágyabb anyag kisebb valószínűséggel tömíti el a perforációt.

Ezért a takarmány préselésére szolgáló matricák vastagabbak, mint a faforgács granulálására használtak. 

Például tönkölyhéj esetében 50 mm, szalma esetében 45 mm, fenyőforgács esetében az ajánlott matrica vastagság körülbelül 33 mm. 

Keményebb fafajok esetében a megfelelő matrica vastagság arányosan kisebb. 

FONTOS: Sok pelletáló modell esetében a matrica cserélhető elem. Egyes gyártók az értékesítés előtt egyeztetik a beépített matrica vastagságát a vásárlóval. Ennek köszönhető a többfunkciós pelletáló-granulátor gépek jelenléte a piacon.

Minden pelletáló granulátor – nem minden granulátor pelletáló

Az interneten könnyen találhatók pelletáló/granulátor gépek, amelyek mindkét funkciót egyesítik. Kínálatunkban a legtöbb pelletgyártó gép takarmány- vagy műtrágya-granulátorként is használható (például ez a modell). Gyakorlati szempontból ez a legjobb megoldás, mivel a műszakilag igényesebb pelletgyártásra tervezett berendezés automatikusan megfelel az agro-granulátum préselés követelményeinek is. 

A különböző fafajokból tüzelőanyag előállítására tervezett pelletálók alapértelmezés szerint cserélhető matricával rendelkeznek. A legtöbb esetben semmi sem akadályozza meg, hogy azt takarmány- vagy műtrágya-granulátum előállítására alkalmas matricára cseréljék.

Összefoglalva: Minden pellet granulátum. Azonban, ahogy megállapítottuk, számos granulátumtípus létezik, és nem minden granulátum pellet. Ebből közvetlenül következik, hogy MINDEN pelletáló egyfajta granulátor, és sikeresen betöltheti a takarmány-granulátor szerepét, de NEM MINDEN takarmány-granulátor (műszaki okokból) pelletáló is egyben.

Röviden:

A pelletáló a biomassza-granuláló prések kategóriájának legsokoldalúbb berendezése, amely ipari és mezőgazdasági célokra egyaránt használható.